Debrecen ​története 4. 1919–1944

Debrecen sok évszázados történetének viszonylag rövid, de minden bizonnyal legdrámaibb korszakát tárgyalja ez a kötet. A rövidség és drámaiság tekintetében nem volt különbség Debrecen és más magyar városok történelme és sorsa között. A konkrét gazdasági, társadalmi és politikai feltételeket illetően azonban szembetűnő eltéréseket észlelhetünk. Mindenekelőtt a sajátos történelmi múlt, a történelmi hagyományok, az örökölt gazdasági-társadalmi szervezet és szellemi arculat eredményeképpen. De azért is, mert Debrecenben csak egy hónapig tartott a Tanácsköztársaság, azt csaknem egyéves, sok pusztulást és megpróbáltatást okozó román megszállás követte, a magyar ellenforradalmi rendszer később, „rendezettebb" formájában, a fehérterror legvéresebb időszakának lezajlása után került itt hatalomra, eltérően az ország nyugati és középső részétől.
Trianon sok más magyar városnál érzékenyebben és közvetlenebbül érintette Debrecent: a város az ország perifériájára került, megszűnt évszázadokon át tartó közvetítő-összekötő szerepe Erdély és Kelet-Magyarország között, összeszűkült gazdasági háttere, megnövelve az amúgy is meglevő nehézségeket. Másfelől viszont gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásban egyaránt megnőtt viszonylagos jelentősége a kisebbé vált Magyarországon. Önmagában véve nem egyedülálló sajátosság, mégis kiemelendő az a más városoktól több vonatkozásban eltérő gazdasági és politikai hatás, amelyet a nagy gazdasági világválság Debrecent is magával ragadó hullámai okoztak. S alig simultak el úgy-ahogy ezek a hullámok, kitört a második világháború, egyre súlyosabb és elviselhetetlenebb megpróbáltatásokat okozva Debrecen lakossága számára is. Az ellenforradalmi rendszer a háború poklában, a város központi területeinek romhalmazzá válása, lakossága jelentős részének pusztulása és menekülése közepette omlott össze.