Ember Mária - Berlin, az NDK fővárosa

1945-ben romtenger, 1955-ben két „hírmondó” új magasház, 1965-ben 15 emeletes palota, 1975-ben világvárosi forgalmú korszerű központ: az Alexanderplatz fejlődése az NDK fővárosának jelképe. A második világháború után az egykori Berlinnek ezt a felét 20 millió köbméter törmelék borította. Ma már itt-ott áll csak romos épület, korszerű utcasorok, modern lakótelepek, „régivé” épített műemlékek mellett lapuló mementóként. A várost rajongói Spree-menti Athénnek, gáncsolói Spree-menti Chicagónak nevezték. Változatossága sokfajta élményt nyújt, a Múzeumsziget öt múzeumának műkincseitől az ultramodern lakóház-óriások övezte impozáns Lenin-szobron át a régmúltba ringató, szemet gyönyörködtető műemlék-házsorokig. A „zöld-negyedben” Köpenick festői tóvidékén még szinte érintetlen a természet szépsége. Potsdam híven megőrzött királyi kastélyaiban, parkjaiban sétálva mintha elmúlt századokba térne vissza az utazó.
Berlin régi és új, egyre változó város. Őrzi a múltból megmaradt értékeit és szakadatlan lendülettel alakítja ki a szocializmust építő német nép fővárosának jövőbeli arculatát.