Gedényi Mihály - Krúdy ​Gyula (Bibliográfia)

„Én ​írónak készültem: semmi másnak” – írja Krúdy Gyula ötvenéves korában, 36 éves írói pályája után, 5 évvel halála előtt.
Írónak készült, és semmi másnak, nyilván már zsenge fiúcska korától, hiszen tizennégy évesen nyomtatásban olvashatta cikkeit, és 1893-ban, tizenötéves korában már állandó munkatársa több vidéki újságnak, amelyekben álnéven vagy saját neve alatt jelennek meg írásai.
De bejutott ez a lényke a fővárosi sajtóba is: a nagytekintélyű Pesti Napló éppen tizenötödik születése napján fizette ki neki az 50 forintos honoráriumát.
Írónak készült, és semmi másnak… és tizenhatévesen már a Debreceni Ellenőr c. lap belső munkatársa, „riportere”, vezércikk-írója, mindenese… Ritka üstököspálya ez! Lankadatlan kedvvel és lendülettel rója a sorokat: tollal írt, lila tintával, apró betűkkel – bizonyára gondot okozva a nyomdai szedőknek, – mert nem tért át az írógépre, mint a legtöbb író-kortársa. Meséket, cikkeket, elbeszéléseket, legendákat, novellákat, álomfejtéseket, regényeket, beszélyeket, rajzokat, tárcákat, történeteket álmodott az ezernyi árkuspapírosra, a diósgyőri merített fehérre, a kávéházi levélpapírra. Amikor végleg letette a tollat, halálakor ötvenötévesen, nagyterjedelmű irodalmi örökséget hagyott ránk.