Kunszabó Ferenc - Itt ​alkotni teremteni kell

"István ​gróf, 1815-ben Nápolyban teljesítvén diplomáciai szolgálatot, január 8-án aláereszkedik a katakomhbákba, ahol is súlyos gondolatok hullámzanak át rajta Istenről, a történelem menetéről, az élet értelméről. Két nappal később egy út menti fogadóban, nagyjából azon a helyen ahol majd néhány hónap múlva, Napóleon száznapos uralma idején, százada élén egy divíziót ment meg haláltmegvető bátorsággal, átmulatja az éjszakát. A dorbézolás kellékei a szokásosak: dús étkezés, nagy ivászat, hangászok vakolatszaggató harsánykodás, asztalra állított nők. Mámorát hintóban kialudva, 11-én este Rómában egy angolnál, Viliam Gellnél tesz látogatást, kinek beszédét órákig hallgatja, majd szállásán följegyzi, hogy addig szamárságokra pazarolta idejét, de azon túl »kizárólag a tudásszenvedélynek« akarja átadni magát. Három hét múlva fülig csúszik egy csúnya játékba a »kis Hortenziával«, akivel egyébként nem szeretik egymást, de hát mind a ketten unatkoznak éppen. Hanem néhány hét alatt a kaland csömörletessé válik számára, s öngyilkos hangulatban baktat szállására. »Mihelyst hazaértem, pisztolyért nyúltam…