Rab Zsuzsa (szerk.) - Sárkányölő

Az ​orosz nyelvű költészet megismertetésében előkelő hely illeti meg Rab Zsuzsát. Nemcsak azért, mert fordításai „magyar” versekként is kitűnőek, hanem mert jó érzékkel a számunkra kissé patetikus orosz lírának másfajta – meghittebb, leíróbb vagy intellektuálisabb – remekeit tárja fel. Az ó-orosz egyházi énekek (a világhírű ikonok irodalmi megfelelői) e kötetben szólalnak meg először magyarul. Az orosz népköltészet szilaj szépségét és elragadó báját egy egész kis ciklus tolmácsolja itt, méltó erővel és bravúrosan. A múlt orosz költészetét – ritkán emlegetett elődeivel és kortársaival együtt – a nagy klasszikus, Puskin és a finom, már-már dekadens Fet reprezentálja. A XX. század első feléből a nálunk alig ismert orosz „nyugatosok” (Bunyin, Ahmatova, Brjuszov, Paszternak, Mandelstam, Cvetajeva) keltenek az olvasóban érdeklődést. A hányt-vetett életű, csodálatos Jeszenyin – akinek Rab Zsuzsa alighanem a leghivatottabb fordítója – különösen nagy helyet kap mellettük. A sort egy kis csapatnyi fiatalnak – Voznyeszenszkij, Vinokurov nemzedékének – izgalmas, sokat ígérő, mai lírája zárja.

A művek szerzői: Nyikolaj Mihajlovics Karamzin, Alekszandr Szergejevics Puskin, Mihail Kolcov, Afanaszij Fet, Makszim Gorkij, Ivan Bunyin, Valerij Brjuszov, Mikhail Kuzmin, Velimir Hlebnyikov, Vlagyiszlav Hodaszevics, Anna Ahmatova, Borisz Paszternak, Oszip Mandelstam, Marina Cvetajeva, Vlagyimir Majakovszkij, Vszevolod Ivanov, Szergej Jeszenyin, Nyikolaj Zabolockij, Georgij Martinov, Jevgenyij Vinokurov, Robert Rozsgyesztvenszkij, Jevgenyij Jevtusenko, Andrej Voznyeszenszkij